A 2012-es kutatók éjszakája rövidnek és zsúfoltnak ígérkezett, mivel este 11-ig rengeteg program került megrendezésre ugyanabban az időpontban, utána azonban már gyakorlatilag véget ért a rendezvény. (Emlékszem tavaly még hajnali 1-kor is azon morfondíroztam, melyik előadásra menjek…)
Idén, az eddigiektől eltérően, úgy döntöttem, hogy szélesítem a látókörömet olyan érdekesnek ígérkező előadásokkal, melyek nem tartoznak sem a természet-, sem a gazdaságtudományokhoz.
Elmentem tehát az Óbudai Egyetem Doberdő utcai épületébe, ahol két, számomra eddig ismeretlen témával kapcsolatban hallgattam meg előadásokat. Az első esetben okos textíliákkal találkozhattam, amelyek nemcsak kiszűrhetik a mobiltelefonok ártalmas sugárzásait, hanem arra is alkalmasak, hogy különleges vegyi anyaggal történő kezelés után egyszerűen vízzel is lemosható legyen a rájuk csöppent kávé, ketchup vagy vörösbor. A másik programon, melyről következő posztomban fogok beszámolni, a színekkel kapcsolatosan tudhattam meg számos érdekességet.
De lássuk, mit is tudnak az okos textíliák!
Érdekes, hogy az ötletek java része ezúttal is a természeti jelenségeket vette alapul. Megfigyelték például, hogy a Lótuszvirág levelének felszínén nem jellemzőek a különböző természetben jelen lévő szennyeződések. Mindig tiszta a felülete. De hogyan lehetséges ez? A kutatók szerint apró szőrök akadályozzák meg a kosz lerakodását, amelyeket emiatt egy vízcsepp is könnyen le tud mosni. A textíliákon ezt a felületet egy vegyszer segítségével érik el, és bármilyen folyadék vagy emulzió csöppen is rá, az egyszerű vízzel eltávolítható. A közeli képen a sálam lazaszövésű anyaga látható, amint a kezelés után megülnek rajta a vízcseppek. Ha megemelem az a textíliát, egyszerűen leperegnek.
Persze, ez az öntisztulás csak egy módja a különleges hasznosításnak. Láthattunk még emellett ruhába beépített elektronikát a Lilypad képében, vagy a férfiaknak oly kedves "magától felhúzódó" miniszoknyaként. A nanotechnológiai fejlesztések között említendő meg a közismert Speedo úszódressz, melynek szerkezete a cápa bőrét utánozza. E konstrukció sikerességét bizonyítja, hogy éppen most akarják betiltani ezeket a ruhadarabokat, mert használatuk esetén sérül az esélyegyenlőség. E fejlesztéseknek köszönhetően tudunk textillel úgy szigetelni, ahogy a jegesmedve bundája, színezék nélkül színezni, amint azt a lepkeszárny esetében láthatjuk, vagy gyógyítani, ragasztani, netán halmazállapotot váltani.
Lebilincselő volt számomra, hogy ezek a jelentéktelennek tűnő textilek mennyire különlegesek és mi mindent meg tudunk velük csinálni. Máshogy megfogalmazva: megdöbbentő volt számomra, hogy „hol tart már a tudomány!” :-)